Kedves Mindnyájan!
.....kedves mindenki, aki kíváncsi rám...
Hát képzeljétek, már több mint egy hónapja nyugdíjas vagyok egészen. Mert ugye 14 éve félig voltam az. Nekem ez olyan, mint egy vég nélküli téli szünet. Emlékeztek milyen jó volt várni a szünetet? És milyen jó volt, amikor elkezdődött? Na ennek én naponta örülök!
Talán azért, mert készültem rá. Talán azért, mert van nekem /is/ ez a foltvarrás. Tudjátok milyen az, amikor semmire nincs idő?! Amikor félre kell tenni a terveket, hogy "....majd egyszer megvarrom....". Na most elkezdtem a két éve halogatott takaró megvarrását. Majd látni fogjátok.
Meg elkezdtük a csoporttal a közös blog írását, most meg a saját blogomat írom.
Sokszor voltam úgy, hogy el kellett döntenem: vagy varrok, vagy írok.
Most majd remélem mindenre sort tudok keríteni.
De a legcsodásabb, hogy KÉPES vagyok ezekre.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése